Szabó Sándor
Sporthorgász Egyesület Nagybaracska
ALAPSZABÁLYA
Egységes szerkezetben a 2017. február 17-i Közgyűlés által elfogadott módosításokkal.
A módosítások dőlt, vastagított formátummal kerültek jelölésre.
Elhatározva a Szabó Sándor Sporthorgász Egyesület Nagybaracska létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
(Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
PREAMBULUM
A Szabó Sándor Sporthorgász Egyesületet Nagybaracska, a tagjainak az egyesülésből eredő előnyök érvényesítésére, érdekeiknek védelmére, egymás kölcsönös megsegítésére, önkéntes elhatározásból hozták létre. Az egyesület pártoktól és pártérdekektől Független civil szervezet, egyben jogi személy, amely nem folytat sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet.
I. Az Egyesület elnevezése, jogállása, képviselete
II. Az Egyesület feladata és hatásköre
- minden fórumon képviseli a tagokat és az egyesületet;
- tartja a kapcsolatot a hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel, a sporthorgászatban
illetékes állami szervekkel; - a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgáló szabadidő programok szervezése,
lebonyolítása; - a természet és halállomány védelme;
- horgász szakismeret terjesztése, általánossá tétele, oktatás, vizsgáztatás;
- horgász versenyek, horgász túrák, horgász találkozók szervezése;
- segíti a horgászvizek hasznosítóit és a hatóságokat az orvhorgászat megelőzésében, felszámolásában;
- az egyesület ügyeiben felvilágosítást és véleményt ad;
- sportfegyelmi jogkört gyakorol;
- ellátja az egyesület népszerűsítésének és működési feltételeinek biztosításával összefüggő feladatot;
- tagjai számára propaganda- és reklámtevékenységet folytat;
- vezeti az egyesületi nyilvántartásokat;
- intézi az egyesület azon vitás ügyeit, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe;
- megteremti az egyesület működéséhez szükséges technikai és gazdasági feltételeit;
- célkitűzések eredményes megvalósítása érdekében anyagi alapokat hoz létre;
- ellátja jogszabályban, szabályzatokban valamint jelen alapszabályban meghatározott egyéb
feladatokat; - az egyesület politikai tevékenységeket nem folytat, politikai pártokat nem támogat.
III. Az Egyesület tagjai
a) Az Egyesületnek lehetnek rendes (felnőtt és ifi), pártoló és tiszteletbeli tagjai.
b) A tagsági viszony az Egyesületbe való belépéssel keletkezik.
c) Az Egyesületnek csak az lehet a teljes jogú tagja, aki a 18. életévét betöltötte, nem áll hatályos eltiltás, büntetés végrehajtás, illetőleg tagságot kizáró fegyelmi büntetés alatt. Az egyesületi tag a horgászatot jövedelemszerzési céllal nem űzheti.
d) Az Egyesület tagjai éves tagági díjat fizetnek. A tagdíj, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31 napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A tagsági díj mértékének megváltoztatásáról a közgyűlés dönt.
e) Ifjúsági tagként a 12. életévüket betöltött, de 18. életévüket meg nem haladott fiatalokat lehet felvenni. Az általános iskolába járó, 14. évüket még be nem töltött tanulók csak a szülő, vagy a gyám beleegyezésével válthatnak Gyermek Horgász Engedélyt, vagy sikeres vizsga esetén Ifjúsági Horgász Engedélyt.
f) Tiszteletbeli tagnak választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek
különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.
g) Pártoló tag az lehet, aki a rendes tagsággal járó kötelezettséget nem vállalja, csak önkéntes vagyoni hozzájárulással segíti az Egyesületet céljainak és feladatainak megvalósulását. Az Egyesület pártoló tagjává választásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
h) Az Egyesületnek tartósan Magyarországon élő, nem magyar állampolgárságú tagja is lehet.
i) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
IV. A tagok jogai és kötelességei
1) A teljes jogú egyesületi tagokat a jogszabályban foglaltak, továbbá (a jogi személyekre, az ifjúsági, pártoló és kedvezményezett tagokra vonatkozó korlátozások kivételével) egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik.
2) Az egyesületi tagokra vonatkozó jogszabályokat, az Egyesület Alapszabályát, illetve az Egyesület választott szervei által hozott határozatokat sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén fegyelmi eljárás indítható. Az eljárás szabályait az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.
3) A teljes jogú tag jogosult:
a) az Egyesülettől horgászengedélyt, állami és területi jegyet váltani, részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az Egyesület szerveibe, amennyiben kizáró feltétel nem áll fenn,
b) a tárgyévi érvényes horgászjegye birtokában területi engedélyt válthat és az abban feltüntetett vízterületen horgászhat. Érvénytelenné válik annak a tagnak a területi engedélye, akit a hatóság jogerős határozata, vagy az Egyesület Fegyelmi Bizottsága határozatával az Egyesület vízterületéről kitiltott, vagy az Egyesületből kizártak. Az érvénytelenség a határozat jogerőre emelkedése napján áll be és a határozatban megjelölt időtartamig szól,
c) az Egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt vehet,
d) az ifjúsági, a pártoló és a tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségekre nem választhatók, a közgyűlésen azonban részt vehetnek és Őket tanácskozási, indítványtételi jog illeti meg,
e) a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
4) A tagok kötelesek:
a) az Alapszabályt, a Közgyűlés és az Egyesület választott szerveinek határozatát betartani, tagi kötelezettségüket teljesíteni,
b) védeni az Egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az Egyesület számlájára befizetni,
c) közreműködni az Egyesület munkájában, segíteni az egyesületi feladatok megvalósítását,
d) a horgászatra vonatkozó szabályokat, az Országos Horgászrendet, az Etikai Kódexben leírtakat, az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet betartani és másokkal betartatni,
e) a fogási eredménynaplót a szabályoknak megfelelően vezetni, év végén összesíteni, azt a megállapított határidőig az egyesületnek leadni,
f) a vizek és partjainak tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatokat az Egyesület Elnökségével haladéktalanul közölni,
g) az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét nem veszélyeztetni.
h) a pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt,
i) a tiszteletbeli tagnak tagdíjat nem kell fizetnie.
j) a pártoló és a tiszteletbeli tagnak nem irható elő az egyesületi határozatok betartása.
V. A tagsági viszony megszűnése
1) A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával,
– a tag kilépésével,
– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
– a tag kizárásával,
– ha a Bíróság, vagy az Ügyészség az egyesület megszűnését megállapítja.
2) A tag tagsági viszonyát az Egyesület Elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
3) Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követően harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményeire – nevezetes a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására – figyelmeztetni kell. A felmondásról az Egyesület soros Közgyűlése dönt. A felmondás nem érinti az Egyesületnek a korábbi, egyéb díjakra vonatkozó követelését.
4) Jogszabályt, vagy az alapszabályt, vagy egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén fegyelmi eljárás indítható. Az Egyesület fegyelmi szabályzatában foglaltak szerint lefolytatott eljárás – amely tartalmazza az eljárás garanciális szabályait – keretében meghozott, jogerős határozata indítványozhatja a tag kizárását. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
5) Elhalálozás, vagy kizárás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetőek.
VI. Az Egyesület szervei
1) Az Egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) az állandó Bizottságok:
– Felügyelő Bizottság
– Fegyelmi bizottság
– Jelölő Bizottság
d) munkabizottságok:
-eseti, egyes feladatra létrehozott bizottságok
2) Az 1) pont a)-tól d)-ig bekezdéseiben felsorolt szervezetek tagjai csak azok lehetnek, akik az Egyesület teljes jogú tagjai, büntetlen előéletű magyar állampolgárok.
3) A Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság az összeférhetetlenség szabályai szerint működnek.
a) közgyűlésen határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
b) Tisztségviselő, vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
c) Nem lehet tisztségviselő, vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
d) Nem lehet tisztségviselő, vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem
lehet.
e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
VII. Közgyűlés (Tisztújító Közgyűlés)
1) Az Egyesület legfőbb szerve a (Tisztújító) Közgyűlés. A Közgyűlést évente egy alkalommal össze kell hívni. Ötévente Tisztújító Közgyűlés kerül összehívásra
2) A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által – csak tanácskozási joggal rendelkező – meghívottak vehetnek részt. A részvevők felszólalási, kérdésfeltevési és észrevételezési joggal bírnak.
3) A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább tizenöt (15) nappal korábban, igazolható módon, meg kell küldeni a tagságnak. . Írásbeli, igazolható módon történő kézbesítésnek minősül különösen az ajánlott, vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés, azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön ( elektronikus tértivevény ). A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlés időpontját és a beszámolót az Egyesület honlapján meg kell jelentetni.
4) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
5) A Közgyűlésre történő meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, időpontját, napirendjét és határozatképtelenség esetén a megismételt ülésre vonatkozó információkat.
6) A Közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha székhely erre nem alkalmas, akkor a Közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen erre alkalmas más címre is összehívható.
7) A Közgyűlés a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
8) A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől, vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A kiegészítés tárgyában a Közgyűlést összehívó jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új napirendi pontokról a résztvevőket értesíteni kell. Ha a döntés nem történik meg, vagy ha a döntés elutasító, a Közgyűlés, a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, külön dönt a napirend kiegészítés tárgyában.
9) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a meghívottak 50 % – a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés annak határozatképtelensége miatt nem tartható meg, már az eredeti meghívóban rendelkezni lehet, annak legfeljebb 30 napon belül való újabb összehívásáról. Az újonnan így összehívott Közgyűlés az eredeti napirendi pontokat tárgyalhatja, és a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre az eredeti meghívóban utalni kell. Az így összehívott, (azonos napirendi pontokat tárgyaló) Közgyűlés nem dönthet az Egyesület megszűnéséről, szétválásáról, feloszlatásáról, az Alapszabály módosításáról és más egyesülettel való egyesüléséről.
10) A Közgyűlésen szavazati joggal csak érvényes egyesületi tagsággal rendelkezők bírnak.
11) Ha valaki, valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
12) Tisztújító Közgyűlés esetén 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell választani a résztvevők közül.
13) A Közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv hitelesítésére két – szavazati joggal rendelkező – főt kell választani a résztvevők közül. A készült jegyzőkönyvet archiválni kell.
14) A szavazás minden kérdésben nyílt. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen, az indoklásokat követően új szavazást kell elrendelni 1 alkalommal, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. Kivétel a Tisztújítás.
15) Tisztújító Közgyűlés tartása esetén levezető Elnököt kell választani, aki nem lehet a leköszönő régi vezetés tagja. Egyéb, nem Tisztújító Közgyűlések levezető elnöke az Elnök, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott Alelnök. Személyi kérdésekben a levezető elnöknek titkos szavazást kell elrendelni, egyéb más kérdésekben, csak ha a jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele ezt kéri. A közgyűlés a levezető elnök javaslatára, dönthet a titkos szavazások helyett a nyílt szavazásról bármely kérdésben. Különböző tisztségekre megválasztottnak tekinthető, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az Elnökség tagjainak, az Felügyelő Bizottság elnökének (többes jelölés esetében) az tekinthető, aki a leadott szavazatok több mint felét megkapta. Az Elnökség maga közül választ Elnököt.
16) Az Egyesület Alapszabályának, céljának módosításához, az egyesület megszűnéséről a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
17) A Tisztújító Közgyűlés az Elnökséget, a Felügyelő Bizottságot, a Fegyelmi Bizottságot, a Jelölő Bizottságot választja. A választás 5 évre szól. A testületek vezetői és a tagjaik a tagságnak beszámolni kötelesek. Visszahívásuk súlyos fegyelmi vétség, vállalt feladataiknak nem teljesítése, horgászattal összefüggő bírósági elmarasztalás, vagy etikátlan magatartásuk miatt indokolt.
18) A Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazást követően a Levezető Elnök szóban kihirdeti, továbbá a meghozott határozatokat rögzíteni kell az ülés jegyzőkönyvében és a „Határozatok Könyve”-ben.
19) A Tisztújító Közgyűlés, az Alapszabályt módosító Közgyűlés jegyzőkönyvének egy példányát és a jelenléti ív másolatát, 30 napon belül a felügyelő szervnek meg kell küldeni.
20) Az Elnökségnek rendkívüli Közgyűlést kell összehívni 30 napon belül a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b) az egyesület előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került,
d) az ok megjelölésével:
– az Elnök elrendeli,
– az Elnökség kétharmada indítványozza, vagy a tagjainak száma két főre csökken,
– a Felügyelő Bizottság kéri,
e) Felügyeletet ellátó szerv leírt határozatában elrendeli.
VIII. A Közgyűlés és a Tisztújító Közgyűlés feladatai
1) Határozatképessége esetében elfogadja és módosíthatja az Egyesület Alapszabályát.
2) Kimondhatja az Egyesület megszűntetését, vagy más egyesülettel történő egyesülését. Meghatározza aa megválasztandó testületeket és azok létszámát.
3) Megválasztja vagy visszahívja az Elnökséget, a Felügyelő- valamint a Fegyelmi Bizottság Elnökét és a bizottságaik tagjait, a Jelölő Bizottságot. Megválasztja továbbá a Tisztújító Közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket.
4) Megállapítja az Elnökség és a Felügyelő Bizottság díjazását.
5) Elfogadja az Egyesület költségvetését, a zárszámadást és a vagyonmérleget.
6) Megtárgyalja az Elnökség beszámolóját, meghatározza azok munkájának további irányait, és egyszerű szótöbbséggel jóváhagyja programját.
7) Hatályon kívül helyezi az Elnökség és a munkabizottságok esetleges jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatait.
8) Beszámoltatja a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökét a végzett munkáról,
9) Másodfokon eljár az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Fegyelmi Bizottság elnökeinek és tagjainak fegyelmi ügyeiben.
10) A Közgyűlésen minden szavazati joggal rendelkező küldöttet egyenlően egy szavazat illet meg.
11) A Közgyűlésen tanácskozási joggal meghívható résztvevő a könyvelő és a könyvvizsgáló, akik a mérleghez és a vagyonkimutatáshoz érkezett kérdésekre válaszolnak.
IX. Az Elnökség
1) Az Elnökség – mint az Egyesület vezető tisztségviselői – az Egyesület általános hatáskörű ügyvezető szerve, amely 5 (öt) tagból áll. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint a Közgyűlési ülések közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságáról, szabályosságáról. Működéséről a Közgyűlésnek tartozik beszámolni.
2) Az Elnökség tagjai:
a) elnök
b) négy fő elnökségi tag
3) Az Elnökség feladata:
a) előkészíti a Közgyűlési ülést, összeállítja és előkészíti ezek tárgyalássorozatát és napirendjeit.
b) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,
c) gazdálkodik a Közgyűlés által megállapított költségvetési kereteken belül. Gondoskodik az érvényes szerződések naprakészségéről az érvényes jogszabályok és a gazdasági körülmények figyelembe vételével évenként aktualizálja.
d) a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával dönt – átruházott hatáskörben – az Egyesület beruházásairól,
e) dönt az egyesületi tagok felvétele tárgyában,
f) meghatározza, illetve javasolja, hogy az Elnökség és a bizottságok egyes tagjai milyen szakfeladatokat lássanak el.
g) megállapítja a halfogó és egyéb versenyeknek, valamint más rendezvényeknek az időpontjait, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit és bíráit, és az azokra fordítható részletes költségtervet, az elfogadott költségvetés keretein belül.
h) kijelöli az Egyesület versenycsapatát és vezetőjét a Szövetség és az Országos versenybizottság
által rendezett halfogó versenyekre, illetőleg más rendezvényekre,
i) tájékoztatja a Közgyűlést a pártoló tagok vagyoni hozzájárulásáról.
j) ad-hoc munkabizottságokat hozhat létre, meghatározza tagjainak számát, kijelöli vezetőit, meghatározza feladatkörüket és beszámoltatja őket végzett munkájukról,
k) évente felülvizsgálja az Egyesület által kötött szerződéseket, a módosításokat a közgyűléssel elfogadtatja.
l) az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, ott az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
4) Az Elnökség évenként legalább 4 alkalommal tart rendes ülést. Rendkívüli ülést abban az esetben kell összehívni, ha azt
a) az Elnökség tagjainak legalább kétharmada az ülés céljának megjelölésével kéri,
b) az Elnök, illetőleg
c) a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja,
5) Az Elnökség ülését az Elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök, igazolható módon hívja össze és látja el az elnöki feladatokat. Az Elnökség csak teljes létszámmal határozatképes. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az Elnökségi ülést elektronikus úton is össze lehet hívni, ha a tagok személyazonossága igazolható és dokumentálható.
6) Az Elnökség üléseire, annak tagjain kívül, meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét és a
titkári feladatokat ellátó személyt.
7) Az Elnökség üléseiről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket archiválni kell. A meghozott határozatokat a „Határozatok Könyve” -ben sorszámozottan kell rögzíteni.
8) Az Elnökségi ülést sürgős esetekben, a”Munkatervben meghatározottakon” túl, szóban is össze lehet hívni.
X. Az Elnökség Elnökének jogai és feladatai
1) Az Elnök az Egyesület első számú vezetője, és az Egyesület törvényes képviselője. A törvényi rendelkezések értelmében, az Egyesület nevében egyszemélyi aláírásra és képviseletre jogosult.
a) képviseli az Egyesületet, akadályoztatása esetén megbízást ad az Elnökség egy tagja részére, az Egyesület esetenkénti, határozott időre szóló, vagy egyes témák képviseletére,
b) összehívja a Közgyűlést, valamint a Tisztújító Közgyűlést, az Elnökséget, azokon – kivéve a Tisztújító Közgyűlés – ellátja a levezető elnöki feladatokat. Gondoskodik az ülések személyi és tárgyi feltételeiről, valamint annak szabályos összehívásáról,
c) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, biztosítja az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését,
d) a költségvetés keretei között, az utalványozási jogkörét az Alelnökre átruházhatja,
e) az elnökség előzetes jóváhagyása alapján szerződést köt az Egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
f) eljár a közgyűlés által átruházott és előzetesen egyeztetett hatáskörben, az Egyesülettel jogviszonyba kerülő vállalkozások szerződéseinek megkötésében,
g) irányítja és szervezi az Egyesület operatív feladatait, melyről a közgyűlésen beszámol,
h) összehangolja és ellenőrzi a Közgyűlés, és az Elnökség határozatainak végrehajtását. A titkári feladatok ellátásával megbízott tagon keresztül gondoskodik az Egyesület szabályos és naprakész iratkezelési rendjéről,
i) tevékenységével a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, amely szervezeteknek beszámolni köteles.
j) Biztosít(tat)ja a SZÁK program szakszerű működésének személyi, tárgyi és anyagi feltételeit.
2) Az Elnököt munkájában az alelnökök, a titkári feladatok ellátásával megbízott tag, a Bizottságok és az alkalmazottak segítik.
XI. A titkári feladatok ellátásával megbízott tag feladatai
a) az Egyesületet szervező, koordináló személy, aki az elnök, és a vezetőség munkáját segíti és annak alárendelten végzi feladatát.
b) előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket,
c) gondoskodik a közgyűlés, a vezetőségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről,
d) irányítja, illetve ellátja az Egyesület és szervei írásbeli teendőit,
e) segíti az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat.
f) Az Egyesület titkárát a közgyűlés közvetlenül választja meg ezen tisztségre.
XII. Állandó Bizottságok
1) A Felügyelő Bizottság
a) a Felügyelő Bizottság elnökből és kettő tagból áll, akiket a Tisztújító Közgyűlés választ. Ha a Felügyelő Bizottság létszáma csökken, az Elnök a következő Közgyűlésen
köteles a pótlásról gondoskodni,
b) a Bizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem tölthetnek be, nem lehet az Elnökség, vagy egyéb másik bizottság tagja,
c) a Bizottság köteles ellenőrizni az Alapszabály betartását, az Egyesület költségvetésének, az Elnökség, és a Közgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, a pénz és iratkezelési és a bizonylati fegyelem betartását, valamint az Egyesület gazdálkodását. Az ellenőrzéseiről a Bizottság jegyzőkönyvet készít, melynek egy példányát, az észleltek kijavítása céljából, átadja az Elnök részére. Jogosult a feltárt hibák kijavításának visszaellenőrzésére,
d) a bizottság jogosult az Egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügy megvizsgálására,
e) ha a Bizottság – ellenőrzése során – hiányosságot, vagy jogszabály, az Alapszabály, illetve az Egyesület érdekeit sértő bármely egyéb rendellenességet vagy magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az Elnököt. A tájékoztatásban szereplő hiba kijavításának elmaradása esetén, 30 napon belül a sorrendiség betartásával, rendkívüli Elnökségi, Közgyűlési összehívást kezdeményezhet. Súlyosabb intézkedések léte vagy elmaradása esetében az illetékes felügyeleti szervet köteles értesíteni,
f) a Bizottság elnöke köteles a végzett munkáról az Elnököt, és a Közgyűlést tájékoztatni,
g) a Bizottság Elnöke tanácskozási joggal, jogosult részt venni az Elnökség ülésein, valamint beszámolási joggal a Közgyűlés ülésein,
h) a Felügyelő Bizottság éves munkaterv alapján dolgozik. Észlelt problémák esetében, a munkatervében nem szereplő témák vizsgálatában is eljárhat.
2) A Fegyelmi Bizottság
a) a Fegyelmi Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a Tisztújító Közgyűlés választ. Ha a Fegyelmi Bizottság létszáma csökken, az Elnök a következő Közgyűlésen köteles a pótlásról gondoskodni.
b) a Bizottság tagjai egyidejűleg más tisztséget nem tölthetnek be, nem lehetnek az Elnökség, illetőleg a Felügyelő Bizottság tagjai.
c) a Bizottság a fegyelmi ügyekben első fokon eljár az Egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak ügyeiben.
d) a Bizottság eljárására a jogszabályi és az Egyesület Fegyelmi Szabályzatának a rendelkezései az irányadóak. A horgászati szabálytalanságok vizsgálatainak eredményeiről köteles a Szövetség vezetését tájékoztatni,
e) a Bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási
gyakorlatáról az Elnökséget. Éves tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek.
3) A Jelölő Bizottság
a) A Jelölő Bizottság elnökét és két tagját a Tisztújító közgyűlés választja meg, 5 éves időtartamra.
b) Ha a Jelölő Bizottság létszáma csökken, az Egyesület elnöksége köteles a létszámának pótlását biztosítani.
c) A Jelölő Bizottság az egyesület tisztségviselőinek lemondása, vagy más okból, valamely tisztség betöltetlensége esetén, jelölteket állít.
XIII. Munkabizottságok
1) Az elnökség meghatározott szakfeladatok ellátására munka-bizottságokat hozhat létre, továbbá a szükséges képviseletre megbízást adhat. Ilyen Bizottság a Versenysport Bizottság, a Nyugdíjas Bizottság, az Ifjúsági Bizottság és a Sajtó, Informatika és Pályázatfigyelő Bizottság, akik a költségvetésben meghatározott pénzügyi kerettel rendelkezhetnek, felhasználásával
az Elnökségnek elszámolni kötelesek.
2) az Elnökség ideiglenes jelleggel munka-bizottságokat hozhat létre egyes, konkrét feladatok végrehajtására, a szükséges képviseletre megbízást adhat. Munkájukhoz a költségvetés keretében anyagi fedezetet biztosítható, amelynek felhasználásával az Elnökségnek elszámolni kötelesek.
XIV. Az Egyesület tisztségviselői
1) Vezető Tisztségviselők:
– az Elnökség 5 tagja.
2) Tisztségviselők
– A Fegyelmi Bizottság vezetője, és a tagjai,
– A Felügyelő Bizottság vezetője és a tagjai.
– Titkár
3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
XV. Az Egyesület vagyona
1) az Egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénzek és követelések alkotják.
2) az Egyesület bevételei tagdíjból és egyéb díjakból, az Egyesület alapszabályszerű működéséből eredő más bevételekből, valamint adományokból és a tevékenysége eredményéből állnak.
3) az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az általuk okozott károkért.
XVI. Az Egyesület felügyelete
1) az Egyesület felett a törvényességi ellenőrzést az illetékes Ügyészség látja el.
2) a törvényességi felügyelet körében az Egyesületre háruló feladatok (adatközlés, stb.) meghatározására, a Magyar Jogszabály az „Egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló CLXXV. Törvény 2011.” előírásai az irányadók.
3) a személy(i) és a jogszabályi változásokat is magába foglaló Alapszabály módosítást, az éves gazdálkodást összefoglaló mérleget és eredmény-kimutatást, minden évben a meghatározott határidőig, a felügyeleti szervnek kell megküldeni,
4) Az Egyesület megszűnése a Ptk. 3:48 §-a, 3:83 §-a, vagy 3:84 §-a szerint történik.
5) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyon esetében a Ptk. 3:85-§-a szerint kell eljárni.
6) Jogutód nélküli megszűnés esetén a vezető tisztségviselők felelősségét a Ptk. 3:86-§-a határozza meg.
7) Az Egyesület nyilvántartásból való törlése, az egyesületek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
XVIII. Záró rendelkezések
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, továbbá a „Polgári Törvénykönyvről” szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
A jelen alapszabályt a Szabó Sándor Sporthorgász Egyesület Nagybaracska 2017. február 26.-án megtartott közgyűlése módosította és fogadta el.
Kelt: Nagybaracska, 2017. 02. 26.