SZABÓ SÁNDOR SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET NAGYBARACSKA

Fegyelmi szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egysége rendje érdekében a VEZETŐSÉG az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §

A fegyelmi eljárás célja a horgászara vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendnek, az alapszabály, az egyesület által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosasítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §

a.) Aki ellen halgazdálkodással, horgászattal összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b.) Akit halgazdálkodással, horgászattal kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c.) Aki a horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervek, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;

d.) Aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;

e.) Aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;

f.) Aki vendégének a társadalmi együttélés szabályainak ellen vétő magatartását a horgásztanyán vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni;

g.) Aki a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, különös tekintettel a tisztségviselőkkel, halőrökkel szemben tanúsított méltánytalan hangnemre, a horgásztársakkal, választott tisztviselőkkel, halőrökkel; az egyesülettel kapcsolatban terjesztett rosszhiszemű vádakra, különös tekintettel a személyeskedő, becsmérlő megjegyzésekre is. Rosszhiszeműnek kell tekinteni minden olyan állítást, amely alkalmas arra, hogy más személyt negatív színben tüntessen fel, amennyiben az állítás nem bizonyítható. Súlyos fegyelmi vétségnek minősül, amennyiben ezen rosszhiszemű vádak állítása a közösségi média felületein, a nyilvánosság számára hozzáférhető módon történik.

h.) Aki a közgyűlés által elfogadott horgászrend előírásait megsérti, különös tekintettel a stégek megépítésével, karbantartásával, megjavításával kapcsolatos előírásokra, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos követelményekre. Súlyos fegyelmi vétségnek minősül a stégek használatának hosszabb időszakra, vagy eseti jelleggel anyagi ellenszolgáltatás fejében történő átadása.

i.) Aki a vízparton található növényzetben indokolatlan kárt tesz, a telepített vagy a természetes módon növekvő növényzetet (fát, stb.) az önkormányzat erdészének engedélye nélkül csonkol, vagy kivág.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §

(1) Fegyelmi büntetések:

a.) figyelmeztetés;

b.) írásbeli megrovás;

c.) az egyesület vízterületéről-, horgásztanyájáról, vagy a feljelentő hasznosító vízterületről, horgászatnyájáról, meghatározott időre szóló kitiltás;

d.) tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

e.) egyesületből meghatározott időre szóló kizárás.

(2) Indokolt esetekben a 3. § (1) bekezdés b.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a c.) ponttal együtt is ki lehet szabni.

(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztviselője által elkövetett, a 2. § d.) pont szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1) bekezdés a,) b,) c) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabi, valamint indítványozni kell az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.

(4) A 3. § (1) bekezdés c.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama 2 év.

(5) A 3. § (1) bekezdés d.) és e.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama 5 év.

(6) A 3. § (1) bekezdésének c.), d.) és e.) pontjai alapján kiszabható büntetések végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb 2 évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban a felfüggesztésre, ha a 3. § c.), d), és e.) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja, illetve, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartást megelőző 24 hónapon belül az eljárás alá vontat fegyelmi eljárás során figyelmeztetésben, illetve írásbeli megrovásban részesítették, illetve a fegyelmi vétséget ittas állapotban követte el. Ha próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtását is.

INTÉZKEDÉSEK

7. §

(1) A halőrök, társadalmi halőrök, illetve az egyesület Elnöke a fegyelmi vétség elkövetőjétől a fegyelmi vétség elkövetésének helyszínén – illetve a 2. § g.), illetve h.) pont második mondata szerinti elkövetés esetén, az Elnök és legalább egy társadalmi halőr az intézkedés alá vont taggal egyezetett helyszínen – azonnali intézkedésként a területi engedélyt bevonja. A bevonásról az Elnök, illetve a társadalmi halőrök nem rendelkeznek mérlegelési jogkörrel.

(2) Az Egyesület elnöke gondoskodik a bevont területi engedély őrzéséről.

(3) A Fegyelmi Bizottság által hozott határozatban rendelkezni kell a bevont területi engedély visszaadásnak időpontjáról. Elmarasztaló határozat esetén a büntetés teljes időtartamára be kell vonni a területi engedélyt.

(4) Az államhatárt képező vízterületekre vonatkozó területi engedély bevonása esetén az azzal kapcsolatos esetleges határvízi horgászati engedélyt is be kell vonni. Erről a fegyelmi határozatban külön kell rendelkezni.

HATÁSKÖRÖK

8. §

(1) Az egyesület választott testületének tagjai, vagy megbízott tisztségviselői, vagy az egyesületi tagok által elkövetett fegyelmi vétség esetén elsőfokú szervként az Egyesület Fegyelmi Bizottsága jár el. A fegyelmi eljárásra az az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésnek évében az állami horgászjegyét kiváltotta. Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél. Olyan kettős tagság esetén, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

9. §

(1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a.) halászati őr, esküt tett társadalmi halőr;
b.) vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet;
c.) megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmet szenvedett horgász, vagy bármely más horgász;
d.) a halászati, a vízügyi; a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

(2) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell, mely fegyelmi vétség elkövetésével került megvádolásra az eljárás alá vont személy.

(3) Elrendelésre jogosultak: az egyesületi fegyelmi ügyekben az illetékes egyesület közgyűlése, vezetősége, elnöksége vagy elnöke.

(4) Az egyesület Elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétség kivizsgálásáról, vagy fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha az egyesület bármely tagjával szemben fegyelmi vétség elkövetésnek gyanúja merül fel, a fegyelmi eljárás elrendelése, lefolytatása mérlegelési jogkör nélkül kötelező.

ELÉVÜLÉS

10. §

(1) Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szer tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető-vagy szabálysértési lejárás indult. ebben az esetben az egy év elévülési idő a büntető-vagy szabálysértési eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

11. §

(1) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak a fele, de legalább három tag jelen van.

(2) Nem járhat el az ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy a sértettjének egyeneságbeli rokona, házas-vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy a sértettel munkajogi alá-vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(3) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg vizsgálóbiztosként az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

12. §

(1) A Fegyelmi Bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lebonyolításáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

(2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben, és azzal a figyelmeztetéssel kell a tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanút legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

(4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésben aláírásával elismeri, vagy az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvön kifejezetten nyilatkozta, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást: csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr, stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban – a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. § (1) bekezdés a.) vagy b.) pontjában maghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(5) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai – a felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő 8 nap.

(6) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag, vagy a sértett kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. A zárt tárgyalás tartására vonatkozó kérelmet legkésőbb a fegyelmi tárgyalás megnyitásáig lehet előterjeszteni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

(7) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyéb módon zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indokolással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglakozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont érdemi nyilatkozatát, a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(10) A jegyzőkönyvet a szerv tagjai – és amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamely tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(11) A szerv zárt ülésen hozza meg határozatát.

A HATÁROZAT TARTALMA:

13. §

(1) A fegyelmi határozat bevezető és rendelkező részből, rövid indokolásból, keltezésből, aláírásból, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatásból áll.

(2) A határozatokat minden évben 1-től kezdődő számozással, valamint perjellel elválasztva a határozatot hozó szerv megnevezésével és dátummal kell ellátni. A rendelkező rész – ha az vétkességet állapít meg és büntetést szab ki, tartalmazza az elkövetett fegyelmi vétség leírását, a vétkesség kérdésben hozott döntést és a kiszabott fegyelmi büntetést. Az indokolás tartalmazza bizonyítottnak vett tényállást, valamint a döntés meghozatalakor figyelembe vett enyhítő és súlyosbító körülményeket is.

(3) A fegyelmi határozat keltezésének napja az a nap, amelyen a határozatot meghozták.

(4) A határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá.

(5) A fegyelmi határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés útján közli a Fegyelmi Bizottság elnöke.

(6) A Fegyelmi Bizottság elnöke a határozat meghozatalát követő 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottság határozatát írásba foglalni és az eljárás alá vonttal, valamint az eljárás kezdeményezőjével kézbesítés útján közölni.

(7) A határozatban rendelkezni kell:

a.) az eljárás megszüntetése esetén, a korábban bevont területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felöl.

b.) elmarasztaló határozat esetén, a korábban elvett területi engedély visszaadásáról, vagy bevonásának időtartamáról; annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított – a büntetésbe való beszámításáról, amíg a területi engedély be volt vonva; a büntetés próbaidőre történő felfüggesztése esetén a próbaidő eredménytelen eltelte esetére a jogkövetkezményekről való kioktatás; az eljárás alá vont választott tisztviselő visszahívásnak indítványozását, ha azt a Fegyelmi Bizottság indokoltnak tarja.

14. §

(1) Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon – vagy, ha a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után a fellebbezési jogukról lemondtak – a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

(2) A 3. § (1) bekezdésének c)-d)e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi nyilvántartó kartonjára. A bejegyzésbe dátum szerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(3) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta.

FELLEBBEZÉS

15. §

Az első fokú határozat ellen fellebbezésre jogosult:

a.) aki ellen a fegyelmi határozatot hozták;

b.) a reá vonatkozó rendelkezés ellen az, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz

c.) a fegyelmi eljárás kezdeményezője

16. §

A fellebbezés határideje:

a.) A fellebbezés határideje: 15 nap.

b.) A fellebbezés határidejét a határozat kézbesítését – átvételét – követő naptól kell számítani.

17. §

A fellebbezés bejelentése:

(1) Az, akivel szemben a fegyelmi határozat rendelkezést tartalmaz, fellebbezését a határozat kihirdetését követően helyben, szóban, vagy írásban is bejelentheti vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. A szóban bejelentett fellebbezés indokolását azonban 15 napon belül írásban is meg kell ismételni, és azt a Fegyelmi Bizottsághoz eljuttatni. Az írásbeli fellebbezést két példányban kell benyújtani.

(2) A fellebbezésben ismertetni kell a fellebbezés okát és célját. A fellebbezés okának téves megjelölése miatt a fellebbezést nem lehet elutasítani.

(3) A fellebbező az Elnökség határozathozatal megkezdéséig a fellebbezést visszavonhatja.

(4) A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.

18. §

A fellebbezés iratainak továbbítása

(1) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra nézve lejár, a fellebbezés iratait haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül továbbítani kell az Elnökséghez.

(2) Ha a fellebbezés olyan új tényt állít, vagy olyan bizonyítékokra hivatkozik, amelynek körülményei a megfellebbezett ügy irataiból nem tűnnek ki, a Fegyelmi Bizottság elnöke erről az iratok felterjesztésekor, de legkésőbb a fellebbezéstől számított 8 napon belül felvilágosítást küld és véleményt ad az Elnökségnek.

A FELLEBBVITELI ELJÁRÁS

19. §

Az elnökség ülésének előkészítése:

(1) Az egyesület Elnöke:

a.) intézkedik – szükség esetén – a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése iránt;

b.) a fellebbezőt a fellebbezés 3 napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az első fokú határozatot miért tartja sérelmesnek;

c.) a fegyelmi ügy iratait visszaküldi a Fegyelmi Bizottságnak, ha a fellebbezést visszavonták;

d.) gondoskodik arról, hogy a fellebbezést az érkezéstől számított 30 napon belül az Elnökség elbírálja.

(2) Az egyesület Elnöke a fellebbezést tárgyalás mellőzésével elutasítja, ha:

a.) a Fegyelmi Szabályzatban kizárt

b.) nem a jogosulttól származik

c.) elkésetten érkezik.

20. §

Idézés az Elnökség tárgyalására:

(1) Az Elnökség a fellebbezésről általában a fegyelmi ügy iratai alapján dönt.

(2) Az egyesület Elnöke a fellebbezőt megidézheti a tárgyalásra, ha a fellebbezésben új tényt állít, vagy új bizonyítékra hívja fel a figyelmet, valamint ha a fellebbezés indoklásában egyéb új tények is felmerülnek.

21. §

Az Elnökség tárgyalása:

(1) Az Elnökség a fellebbezésről bizottságként határoz.

(2) Az Elnökség tárgyalásának megtartására az első fokú Fegyelmi Bizottság eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az egyesület Elnökének a fellebbviteli eljárásból összeférhetetlenség miatt történő kizárásáról az Elnökség dönt.

22. §

Az Elnökség határozatai:

(1) Az Elnökség az első fokú határozatot:

a.) helybenhagyja;

b.) megváltoztatja;

c.) hatályon kívül helyezi és új elsőfokú eljárást rendel el;

d.) a fellebbezést elutasítja.

(2) Helyben hagyja az első fokú határozatot az Elnökség, ha a fellebbezés alaptalan. A helyben hagyó határozat indokolása a helybenhagyás indokait röviden tartalmazza.

(3) Megváltoztatja az Elnökség az első fokú határozatot, ha az nem felel meg a Fegyelmi Szabályzatban foglaltaknak, a fegyelmi büntetés aránytalanul súlyos vagy kirívóan enyhe.

(4) Hatályon kívül helyezi az első fokú határozatot és új eljárást rendel el az Elnökség, ha az első fokú határozat megalapozatlan, illetve a Fegyelmi Bizottság eljárási szabályt sért.

(5) Megalapozatlan az első fokú határozat, ha:

a.) a tényállás nincs kellően felderítve;

b.) a Fegyelmi Bizottság nem állapított meg tényállást vagy a megállapított tényállás hiányos;

c.) a megállapított tényállás ellentétes a fegyelmi ügy iratainak tartalmával;

d.) a Fegyelmi Bizottság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.

(6) Megalapozatlanság esetén az Elnökség:

a.) a tényállást kiegészíti, illetőleg helyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás a fegyelmi iratok tartalma, ténybeli következtetése vagy saját eljárása alapján megállapítható. Az Elnökség ezt követően a kiegészített vagy helyesbített tényállás alapján hozza meg a határozatát.

b.) a Fegyelmi Bizottság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg az Elnökség, ha a felvett bizonyítás alapján felmentésnek vagy a fegyelmi eljárás megszüntetésének van helye.

(7) Hatályon kívül helyezi az Elnökség az első fokú határozatot, és a Fegyelmi Bizottságot új eljárás lefolytatásra utasítja, ha:

a.) a Fegyelmi Bizottság tanácsa nem a Fegyelmi Szabályzat szerint lett megalakítva;

b.) a Fegyelmi Bizottság a hatáskörét túllépte;

c.) a fegyelmi tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a Fegyelmi szabályzat szerint kötelező lett volna;

d.) a fegyelmi eljárásban részt vevők eljárási jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták.

e.) a Fegyelmi Bizottság az indokolási kötelezettségének nem tett eleget.

f.) az Elnökség az első fokú határozat magalapozatlanságát a fegyelmi iratok tartalma, illetőleg az általa felvett bizonyítékok alapján nem tudja kijavítani és ezért a megalapozatlanság a vétkesség magállapítását vagy a fegyelmi büntetés kiszabását lényegesen befolyásolja.

(8) A hatályon kívül helyező határozat indokolásának tartalmaznia kell:

a.) a hatályon kívül helyezés okát;

b.) az Elnökségnek a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.

(9) Az Elnökség ülésének nyilvánosságára, a jegyzőkönyvre, a bizonyítási tevékenységére, a határozat közlésére a Fegyelmi Bizottság eljárására meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

23. §

A másodfokú határozat hatályon kívül helyezése iránt a keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az egyesületet nyilvántartó Kecskeméti Törvényszékhez. A hatályon kívül helyezés iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1) Ezen Fegyelmi Szabályzatot a Szabó Sándor Sporthorgász Egyesület Nagybaracska Vezetősége a 2020…..-i ülésén fogadta el.

AJÁNLÁS A HORGÁSZ FEGYELMI BÜNTETÉSEK MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

A szándékos és a gondatlan elkövetés egyaránt büntetendő.

A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a fegyelmi felelősségre vonás alól.

Indokolt a fokozott szigor alkalmazása a rendteremtés érdekében.

ENYHÍTŐ körülmények:

a.) fiatalkorú;

b.) kezdő horgász;

c.) súlyos betegség.

SÚLYOSBÍTÓ körülmény:

a.) a fegyelmi vétség elkövetését megelőző 24 hónapon belül követett már el fegyelmi vétséget.

b.) a vétséget ittas állapotban követte el;

c.) az egyesület tisztségviselője.

Az elkövetett fegyelmi vétség arányában ajánlott büntetési tételek, amelyektől lefelé és felfelé is el kehet térni.

5 évi egyesületből történő kizárás:

a.) tiltott eszközzel folytatott halfogási tevékenység;

b.) ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása;

c.) más horgász bántalmazása

2 évi egyesületből történő kizárás:

d.) ellenőrzésre jogosult szidalmazása, rágalmazása;

e.) egyesületi tisztségviselők szidalmazása, rágalmazása;

f.) darabszám korlátozással védett halból, több megtartása esetén

1 évi egyesületből kizárás:

g.) tilalmi időben folytatott horgászat zsákmány nélkül;

h.) tilalmi időben folytatott horgászat + annyi év ahány halat fogott

i.) méreten aluli hal megtartása + halankét 1 év

2 évi vízterületről történő kitiltás:

j.) vendéggel engedély nélküli horgásztatás;

k.) megengedettnél több horgászkészséggel történő horgászat;

l.) ellenőrzésre jogosult felszólítására nem áll meg a járművével, horgászati okmányokat, fogott halat nem hajlandó bemutatni;

m.) szabályos eszközzel, de szabálytalan módon történő horgászat

1 évi vízterületről történő kitiltás:

n.) a zsákmány bejegyzésének elmulasztása, a fogási napló helytelen vezetése;

o.) szemetelés, a környezte és a növényzet durva módon történő károsítása;

6 havi vízterületről történő kitiltás:

p.) méretkorlátozás alá nem eső halak maximális kifogható mennyiségének túllépése;

q.) tiltott helyen való horgászat;

r.) a horgászatra jogosító iratokat ellenőrzéskor nem tudja bemutatni;

s.) sötétedés után nem világítja ki a horgászhelyet;

t.) az ellenőr hívására sem siet az ellenőr segítségére;

u.) aki a kifogott halat nem a vízben tartja

v.) aki a csalit bedobás helyett behordja;

w.) aki önbevágó módszert alkalmaz;

x.) aki kulturált emberhez méltatlan magatartást tanúsít (ittas állapot, hangoskodás, stb.);

Aki fogási naplóját időben nem adja le és mulasztását nem menti ki, a tárgyévre meghatározott halasítási hozzájárulás mértékének megfelelő bírság megfizetése ellenében kaphat területi engedélyt.