Kedves Látogató!
Köszöntjük a
Szabó Sándor Sporthorgász Egyesület
Nagybaracska
hivatalos weboldalán!
A vízterület
A település déli és nyugati határát gyönyörű zöld környezet, számos vízterület övezi.
A Füzesi Duna 1875-ben a Duna szabályozásával alakult ki. Vízterülete 17 ha. Ideális vízállás esetén a meder legmélyebb része helyenként a 4 métert is elérheti. Szélessége átlagosan 40 méter.
A Füzesi Duna és a környező nyílt tükrű vizek, a Ferenc- csatorna, halastavak, a Kopárháti Holt Duna a XIX- század végéig élővizek voltak.
A Ferenc- csatorna szabályozásával- 1892-ben a bajai és a bezdáni zsilip beüzemelésével- a természetes folyású vizek, mesterségesen táplált vízterületté váltak. Ettől kezdve holtágnak minősülnek.
A Ferenc- csatornából indulva, nagy patkó alakot leírva kanyarodik oda vissza. Mindkét végén zsilippel kapcsolódik a csatornához.
A Füzesi Duna belső ívén, a Füzes sziget felől, csak stégről engedélyezett a horgászat.
A külső ív szabadon horgászható, nincs foglalt hely.
A területen intenzív halasítás folyik.
A Füzesi Duna a Nagybaracska Község Önkormányzat tulajdona.
A vízterület kezelője a Szabó Sándor SHE.
Egyesületünk vezetősége arra törekszik, hogy tagjai és idelátogató vendégei élményekkel gazdagodva térjenek haza tőlünk.
Minden évben több alkalommal szervezünk különböző jellegű versenyeket. Nyitottak vagyunk egyedi kérések megvalósítására is.
Kellemes időtöltést kívánunk!
Egyesületünk
A Nagybaracskai Horgászegyesület 1950-ben alakult.
Szabó Sándor az első megalakulás évétől 2009-ben bekövetkezett haláláig kisebb megszakításokkal, különböző pozíciókat töltött be az egyesület életében.
Az elnöki posztot 13 évig, a többi időben pénztáros volt.
Az egyesületnek nem volt saját vize, míg 1998-ban az önkormányzat 30 évre haszonbérleményként a Füzesi-Dunát át nem adta az egyesület gondozásába, bizonyos feltételek mellett.
Az új helyzet óriási előrelépést jelentett a korábbi viszonyokhoz képest, ugyanakkor hatalmas felelősséget rótt a vezetésre.
Mint elnöknek, ekkor volt igazán szüksége kiváló szervezőkészségére (amit munkahelyein is bebizonyított), fontos és kitartó munkájára, amit az új helyzet megkívánt a sok népszerűtlen intézkedés bevezetésénél.
Megszállottja volt a közösségnek, nem ismert lehetetlent. Már gyerekként szerette a természetet, vizet és ezek által nyújtott horgászatot. Az Isten nem tudott olyan rossz időt adni, hogy őt otthon tartsa. A vízen kezdte a napot és a vízen fejezte be.
Aktív horgász vezetőként igen sok ellenséget és haragost szerzett.
Sokszor, amikor összetornyosultak a problémák, elhatározta, nincs tovább és befejezi.
Lobbanékony természete ellenére, igen érzékeny volt, a konfliktusok igen megviselték.
Viszont voltak a felső-vezetésben olyan emberek, akik szerint akkor az ország területén nem sok ilyen rendezett, pontos nyilvántartásokkal rendelkező egyesület volt. Ezt a sok „HOBBI” szervezetet nagyon is komolyan vette (+ MAHOSZ-tól 2001. május 05-én és 2008. április 27-én elismerő oklevelet kapott a kiváló munkájáért).
A horgászattól csak a végzet tudta elválasztani, mert ez volt életének egyik éltető eleme és a hobbija.
Egykoron 250-300 tagja is volt az egyesületnek, ifi és gyermek 60-70 fő, 27-28 településről.